Energetikai tanúsítvány
Az energetikai tanúsítvány (vagy e-zöldkártya): „…igazoló okirat, amely az épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza.
Energetikai tanúsítvány típusai
| A+ | <55 | Fokozottan Energiatakarékos |
| A | 56–75 | Energiatakarékos |
| B | 76–95 | Követelménynél jobb |
| C | 96–100 | Követelménynek megfelelő |
| D | 101–120 | Követelményt megközelítő |
| E | 121–150 | Átlagosnál jobb |
| F | 151–190 | Átlagos |
| G | 191–250 | Átlagost megközelítő |
| H | 251–340 | Gyenge |
| I | 341< | Rossz |
Jogszabályi háttér
Az energetikai tanúsítvánnyal két alapvető jogszabály foglalkozik:
- 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
- 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
- Az energetikai tanúsítvány alapvetően építéshatósági eljárás eredménye; elkészítése a beruházások átadási-átvételi eljárásának részét képezi (használatbavételi engedély); elmaradását mulasztási bírsággal sújthatják a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 38. §-a szerint.
Magának a számításnak az elkészítésére az épületenergetikai számításokra vonatkozó rendelet érvényes: 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet, 3. § (1)14: “Az 5. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel az energetikai tanúsítványt (a továbbiakban: tanúsítvány) alátámasztó számítást az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (a továbbiakban: Rend.) alapján kell elkészíteni.”
A szabályozás célja
Az Európai Unió kiemelten foglalkozik a lakások, közintézmények energiahatékonyságával, és ezért az energetikai tanúsítvány bevezetését minden tagország számára kötelezővé tette. 2002-ben direktívában (Energy Performance of Building Directive) írta elő, hogy az energiafogyasztás és a környezetszennyezés csökkentése érdekében magasabb energiahatékonysági követelményeket kell teljesíteni a lakásoknak és a közintézményeknek. A szabályozás célul tűzte ki, hogy minden tagországban viszonylag rövid időn belül csökkenjen az épületek energiafogyasztása. Célul tűzte ki, hogy 2020-ra az új épületek csak 0. energiásak legyenek.
A rendelet hatálya
A tanúsítást minden olyan épületre el kell végezni, amelyben az előírt lég- ill. komfortállapot fenntartásához energia felhasználása szükséges, illetve a rendelet hatálya alátartozó alábbi feltételek megléte:
176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése szerint
- új épület építése;
- meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység
- – ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy
- – bérbeadása;
- 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület
esetén.
176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése szerint
Nem terjed ki a rendelet hatálya a következő épületekre:
- az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
- az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;
- a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;
- a hitéleti rendeltetésű épületre;
- a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre;
- a mezőgazdasági rendeltetésű épületre;
- azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere (hétköznapi nyelven:szellőztetés) szükséges, illetve alakul ki;
- a műhely rendeltetésű épületre;
- a levegővel felfújt, vagy feszített – huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló – sátorszerkezetekre.
A fenti bekezdéseket a jogszabály „és” kapcsolattal köti össze. Ez azt jelenti
- 1. példa – eladok egy lakást, amely olyan épületben van, amire nem terjed ki a rendelet hatálya; az ilyen ügylet nem kötelezhető energetikai tanúsítvány csatolására, mivel az épület nem tartozik a rendelet hatálya alá.
- 2. példa – eladok egy 35 m2-es lakást, amely olyan épületben van, amire kiterjed a rendelet hatálya (pl. új épületben, vagy 50m2-nél nagyobb épületben) és nem vonja ki a rendelet 1. § (2) bek.; az ilyen ügylet esetén kötelező az energetikai tanúsítvány csatolása.
- 3. példa – eladok egy lakást, amely olyan épületben van, amire kiterjed a rendelet hatálya (pl. meglévő épület, amely teljesen zárt; mondjuk világítótoronyból átalakított épület (régen gyertyát vagy nyílt égésterű lámpát használtam a világítótornyokban, s felülről teljesen zártak voltak, hogy a léghuzat el ne oltsa a világítóeszközt), ahol nem bontották meg az egységes épület arhitectúrát a látvány miatt, s így nem alakulhat ki semmilyen módon fűtési idényben a hússzoros légcsere természetes vagy nem természetes úton); az ilyen ügylet esetén kötelező az energetikai tanúsítvány csatolása. Nem is lenne normális, ha egy lakást nem lehet fűtési idényben rendszeresen szellőztetni.
- 4. példa – eladok egy lakást, amely új építésű és hitéletet szolgál (pl. nyugdíjba vonul a plébános, s az utódjának eladnak egy lakást, amit a kolostor területén leválasztással-hozzátoldással alakítottak ki); szintén nem kötelezhető energetikai tanúsítvány csatolására, mivel a hitéleti célt szolgáló épületek, önálló egységek nem tartoznak a rendelet hatálya alá.
A fenti bekezdések közül a (2) bekezdés, azaz a tárgyi hatály alól történő kivonás van először a rendeletben, ami azt jelenti, hogy a bekezdés alá tartozó épületekre, építményekre, lakásokra stb-re a jogszabály többi része már nem is vonatkozik. A rendelet alkotói az Európai Uniós szabályokat figyelembe véve a hangsúlyt az új építésű, teljes rekonstrukción átesett, nagyméretű ingatlanokra terjesztették ki, figyelembe véve a mentesíteni kívánt rétegek, ágazatok (pl. kispénzűek vándorlásához kapcsolódó lakás adás-vétel, csere, kisipari vagy kézműves műhelyek, mezőgazdaság, múzeumok, hitélet stb.) érdekeit.
Tévedések eloszlatása
A “0” energiaszint elérési célkitűzés gyakorlatilag semmilyen határidővel nem valósítható meg a rendeletben erőltetett “önálló rendeltetési egység” fogalmának bevezetése ellenére sem bármilyen lakás adás-vételére, illetve bérbeadására, mint esetekre. Ezt a tényt a kormányrendelet a hatály alóli kivét pontjaiban erősíti meg.
Kötelező erő, költségek felszámítása
A vonatkozó rendelet értelmében 2009. január 1-jétől az ingatlanok használatbavételi engedélyének megadásához, tartós – egy évet meghaladó – bérbeadásához, továbbá 1000 m²-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, vagy állami tulajdonú közhasználatú épület esetén Energetikai Tanúsítvány kiállítása, megszerzése szükséges.
A 176/2008 sz. rendelet előírja továbbá, hogy a
2012. június 1-től 2015 december 31-ig csak akkor kell új bérleti szerződések esetében az energetikai tanúsítvány, ha a bérleti szerződés egy teljes épületre szól. Ebben az esetben már a hirdetésnél is fel kell tüntetni az épület energetikai besorolását. (Értelemszerűen a kivételek itt is érvényesek, tehát műemlék, templom, mezőgazdasági és ipari épületek egy része és az ideiglenes használatú épületek esetében sem kell). Önálló lakás vagy egy épületnek csak egy részét elfoglaló önálló rendeltetési egység esetében még 1 évet meghaladó új szerződés esetében sem kell energetikai tanúsítvány 2012. június 1-től 2015. december 31-ig.
A 7/2006 TNM rendelet milyen épületekre vonatkozóan határozza meg az összesített energetikai jellemző követelményértékét?
Ezek az épületek a modern technológiával épült, nagy rekonstrukción átesett zárt légterű kereskedelmi, szolgáltató, idegenforgalmi (pl. szálloda), lakó- és szállásjellegű épületek, irodaházak, valamint oktatási épületek. Az egyéb funkciójú épületekre a tanúsítás során kell meghatározni a követelményértéket, illetve elvégezni a szükséges minősítést.
A tanúsítvány érvényességi ideje 10 év. Így azon épületekre, épületrészekre (lakásokra), amelyek 10 évnél nem régebbi energetikai minőségtanúsítvánnyal rendelkeznek, nem szükséges újabb adás-vétel, vagy bérbeadás esetén új tanúsítvány készítése, amennyiben a tanúsítvány kiállítása óta a jogszabályban meghatározott követelményérték (osztályba sorolás alapja) nem változott.
A szakmai kamarák állásfoglalása szerint minden esetben kötelező az energetikai tanúsítónak helyszíni szemlét tartania. Ettől csupán új épület esetén lehet eltekinteni, ha a felelős műszaki vezető nyilatkozott arról, hogy minden a terveknek és az építési engedélyezési tervdokumentációban szereplő energetikai számításnak megfelelően készült el.
A tanúsítványt 10 évig meg kell őrizni. Az elkészült tanúsítványt a tanúsító szervezetnek kötelező feltölteni a dokumentációs központba a https://teir.vati.hu/terv_felt/prg.main oldalon keresztül.
Ki készíthet Energetikai Tanúsítványt?
A szakmagyakorlásról szóló 244/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet előírja, hogy energetikai tanúsító tevékenységet, megfelelő felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező végezheti, ha teljesítette az energetikai ismereteket tartalmazó jogosultsági vizsgakövetelményeket. A rendelet azt is tartalmazza, hogy e szabály alól felmentés nem adható, vagyis az energetikai tanúsítás végzésének alapvető feltétele a jogosultsági vizsga letétele.
Követelményrendszer
A minősítési rendszer alapjait a vonatkozó kormányrendelet mellékletei írják le összhangban az Európai Uniós szabályokkal. Az ehhez kapcsolódó szakirányú részletes követelményrendszert jelenleg tárca nélküli miniszteri (TNM) rendelet határozza meg. Az épületekre vonatkozó energetikai minőségtanúsítvány követelményrendszerét a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szabályozza, ami alapján a megfelelőséget három mutató kiszámításával kell alátámasztani:
- az egyes határoló szerkezetek hőátbocsájtási tényezőinek megfelelőssége
- az épület fajlagos hőveszteségének megfelelőssége
- összesített energetikai jellemző megfelelősége
Az épület használatbavételi időponta szerint, valamint az építés jellege (új, vagy meglévő) szerint más követelményszintet kell kielégíteni az épületnek. A 2016-os szabályok szerint, pl. új épület létesítése során:
- a) 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a közel nulla követelményeknek,
- b) 2018. december 31-e után használatba vételre kerülő, hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban álló épület esetén, az épületnek meg kell felelnie a közel nulla követelményeknek,
- c) 2017. december 31-e után az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie a költségoptimalizált követelményeknek,
- d) az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, meg kell felelnie a költségoptimalizált követelményeknek,
- e) az a)-d) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie a 2006-os követelményeknek.